Harminc-negyven évvel ezelőtt még az olajkályha volt az egyik legelterjedtebb fűtési mód Magyarországon. Az ezt követő évtizedekben az olajkályhákat szinte teljes mértékben kiszorította a gázfűtés, ill. a lakótelepeken a távfűtés, melyek esetében a hőközpontokat szintén jórészt gázzal üzemeltetnek. A maga idejében, jóval túl a szén és fatüzelésen az olajkályha reneszánszán, a gáz valóban egy forradalmi lépésnek bizonyult a hatékonyságát és kényelmét tekintve. A rendszerváltás hajnalán még senki nem gondolta, hogy a tényleg hátrányos helyzetűnek tekinthető háztartásokon és a másik végletbe sorolható tehetősek úri huncutságnak tekinthető kandallóin kívül ismét divatba jön és jelentősen elterjed a fatüzelés. Ennek oka nyilvánvalóan és elsősorban a korábban igen olcsónak számító gáz, a piacgazdaság, energiaválság és egyéb gazdaságpolitikai tényezők következtében igen drága luxussá válik. Bizonyára sokan emlékezne még az elhíresült mondásra: „Lassan mondom, hogy mindenki megértse, NEM LESZ GÁZÁREMELÉS!" Aztán persze lett. Igaz lett azóta már rezsicsökkentés is, de éppen a főként politikából adódó bizonytalanságnak és főként a gazdaságosságnak köszönhetően az utolsó évtizedben rohamosan terjedni kezdett a fatüzelés, vagy a szintén növényi alapú pellet fűtés.
„A fával való tüzelés hozzávetőleg feleannyiba kerül, mint a gázzal fűtés, ez azonban csak akkor igaz, ha a fát hatékonyan tüzeljük el.
A hatékony tüzeléshez néhány dologra figyelemmel kell lennünk.
A fát 2-2,5 évig érdemes szárítani, ekkor lesz lég száraz és ekkor érdemes eltüzelni.
Tudnunk kell, hogy a fa nedvességében nem az a meghatározó, ha a farakás megázik, az egy-két szeles napon kiszárad, hanem a sejtszintű nedvesség, ami a fahasábok hosszanti irányában vándorolva hosszabb idő alatt távozik. A víztartalom miatt az sem mindegy, hogy mikor termelik ki tűzifánkat. A vegetációs időszakban, tavasztól őszig a fa tele van nedvességgel, ezért ekkor nem érdemes letermelni. A télen letermelt fa, bár nedvesebbnek tűnhet, valójában kevés vizet tartalmaz. A legjobb ezért a tél közepén, ideális esetben újholdkor vágott fa, ebben van a legkevesebb nedvesség."
Tudhatjuk meg az Öko-portál weboldaláról. http://www.okoportal.hu/enciklopedia/fatuzeles/
Ha készre vágott tűzifát vásárolunk számtalan tényezőre, szempontra kell figyelnünk, hogy minél költséghatékonyabb legyen a fűtés. Erre is hasznos tanácsokkal szolgál lentebb az Öko-portál.
„Ha köbméterre vásároljuk a fát, akkor a legnagyobb fajsúlyút érdemes venni, annak lesz a legnagyobb tömege kiszáradás után. Ha súlyra vásárolunk, akkor megeshet, hogy nagyon drága
vizet viszünk haza.
A farönk méretre vágásakor vegyünk figyelembe, hogy milyen méretű a tüzelő berendezésünk égéstere. A fát nem érdemes sem túl nagyra, sem túl apróra hasogatni, de a méret attól is függ, hogy milyen berendezésben tüzeljük el. Égéskor figyeljünk arra, hogy a beáramló levegő mennyisége és a tűz intenzitása arányos legyen, a túl kevés és a túl sok levegő sem hatékony."
Nagyobb családi házak, gazdaságok, üzemek, ipari és kommunális létesítmények esetén a tüzelőanyag beszerzés, előállítás kapcsán már több mint érdemes elgondolkodni az alkalmazott technológián és tűzifa, vagy egyéb tüzelőanyag beszerzési forrásán, az előállítás módján.
Általános tanácsokat lehet adni a témában, de a téma összetettsége miatt megkerülhetetlen a szakemberek bevonása az adott létesítmény fa vagy vegyes tüzelésre történő átalakítása során.
Lássuk az általánosságokat, ami ebben a cikkben csak a tüzelőanyag előállításának lehetséges módozataira szorítkozik, viszont igyekszik részletesen bemutatni a jelenleg elterjedt, bevált és alkalmazott módszereket, technológiákat, gépeket.
Az alább részletezett fafeldolgozási eljárások, technológiák alkalmazhatóak egészen a fakitermeléstől a tűzifa elállításig. Ez természetesen többnyire részegységekre tagozódik és a végfelhasználó ezeknek a körülmények függvényében csak bizonyos részelemeit vállalja magára, mindössze arra is korlátozódhat, hogy megvásárolja a kész tűzifát.
Ahol azonban jelentősebb a felhasználás mennyisége, nagyobb a helyiségek mérete mindenképpen érdemes elgondolkodni olyan tűzifa készítő berendezések üzembeállításán, amelyek jóval olcsóbbá teszik a tűzifa előállítását a korábban, az előbbiek figyelembevételével megvásárolt fa, pellet, vagy egyéb esetleg vegyes tüzelésű kazánt.
A technológiai sor elején foglalnak helyet a fakitermelés eszközei, a láncfűrészek, ill. a vékonyabb ágak, gallyak feldolgozására szolgáló faaprítók, faapríték készítő gépek.
(A STIHL láncfűrészekről ide, a faaprítókról pedig ide kattintva tudhat meg többet)
Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben egy felhasználó a teljes technológia sort saját maga kívánja kézben tartani, akkor már a fakitermelés során tekintettel kell lenni a későbbi feldolgozás és felhasználás mikéntjére, technológiájára, berendezéseire.
Ezt a témakört egy későbbi cikkünkben fogjuk részletezni.
A már feldarabolt rönköket, még általában olyan hosszúságúra kell vágni, hogy a kazánba be férjenek és természetesen hasogatni is kell.
A nyers faapríték tüzelőanyaggá alakítása még számtalan technikai kérdést vet fel, a szárítástól az esetleges brikettálásig bezárólag.
